Olvasok, és előadásokat nézek, de vigyáznom kell, mert túl erős bennem az előítélet és a védekezési reflex. Ha a téma, vagy az előadó, esetleg a mondandója első hallásra nem tetszik, rendszerint azonnal lépek tovább, és más előadásait már nem nézem meg.

A ma embere örömest odaadja a gerincét egy fontosnak hitt pozícióért. Bár az is lehet, soha nem volt neki, így nem adott semmit.

Már 2026 augusztus végére járt, mikor Zátonyné megkapta a hírt, hogy magához veheti a szentoltást. Nemrég nyílt erre lehetőség, végre nem csak a tévében mondták be, hanem az újság is megírta. Nagyon rég készült erre a nagy napra, külön szép ruhát és virágos maszkokat is vásárolt. Még májusban, amikor először szóba került a lehetőség, megrohamozta a bevásárlóközpontot, hogy ünnephez méltó ruhákat és maszkokat vásároljon.

Az élet legnagyobb kérdései, amelyeket a legtöbb ember, legalább egyszer, feltesz magának: mi az értelme az életnek? Mi a feladatunk az életben? A legtöbben arra a következtetésre jutnak, hogy az élet célja a boldogság.

Még nem használhatjuk a képességeinket, még nem tartunk ott – mondta Garjajev egy interjúban. Az emberiség morálisan még túl alacsony szinten van ahhoz, hogy meg legyen engedve neki az összes képesség és lehetőség felhasználása. “Amíg öldököljük egymást, amíg uralkodni akarunk, és amíg csak az élvezetek számítanak, és azokat hajszoljuk, addig nem vagyunk magasabb szinten morálisan, mint az állatok, sőt, alacsonyabban.” - mondta.

Bizonyára meg kell halni, hogy feltámadjunk. A létezés misztériuma ez, és ugyanakkor örök törvény: el kell engedni, hogy megkapd, el kell felejteni, hogy megtudd. Viszont nem azt kapod meg, amit elengedtél, hanem többet, nem azt tudod meg, amit elfelejtettél, hanem jobbat. Ezért aki feltámadt, több, mint aki meghalt.

2025 március végén Zátonyné szépen felöltözött, elegáns kosztümbe, hatalmas kalappal, és a legszebb maszkját tette fel. Ma van a maszkszentelés napja, és nem szeretett volna elkésni. Reggel azonban még főznie kellett a családnak, így már eléggé fáradtan indult a templom fele. Szép napsütés volt, tiszta ég, az utcai hangosbemondók monoton zenét szolgáltattak. Zátonyné megrázkódott, még hűvös van ebben az órában.

A hagyomány, és az igazi tudomány találkozását a kvantumfizikában láthattuk. A kvantumfizikai és az újabb genetikai tanulmányok lassan bizonyítják mindazt, ami a hagyományban fellelhető, és amit sok, nyílt és kíváncsi ember már megtapasztalt. Nem új keletű dolgok ezek, már a kilencvenes években írtak erről gondolkodók. Előző, kvantumfizikáról szóló írásaimban igyekeztem feltárni azokat az egyszerű és ésszerű következtetéseket, amelyeket le lehet vonni, és most lépjünk még egyet előre, és nézzük meg, hol tart ma az igazi tudomány, és ehhez képest hol tart az emberiség.

Ebben a cikkben kényelmet megzavaró gondolatok vannak. Olyan gondolatok, amelyek feltételeznek valamit, amit tovább lehet gondolni, elemezni. Aki továbbra is a hatalmon lévők jóhiszeműségében és ártatlanságában szeretne hinni, és ezután is szeretné feltételek nélkül elfogadni azt, amit a médiában lát, hall és olvas, ne olvassa el a cikket.