A tényellenőrnek annyi köze van a tényekhez, mint bárki másnak. A tényellenőr nem tudós, nem gondolkodó, hanem egyszerű irodai munkatárs. Feladata megakadályozni, hogy az álhírek és téveszmék elterjedjenek a közösségi médiákban. Hogyan próbálja megakadályozni? Más álhírt és téveszmét állít szembe azokkal.
A tényellenőr munkája teljesen hiábavaló, ezt azonnal láthatjuk. Már azon az egyszerű oknál fogva is, hogy az ember olyan információkkal találkozik mindig, amelyekkel rezonál – magyarul amelyre a lelki színezete alapján hangolva van. A rezonancia az oka annak, hogy az ember hasonló a rádióhoz: hiába van többféle rádióhullám körülötte, ha a rádió a rövidhullámra van hangolva, akkor nem fog más hullámokat látni.
A tényellenőr munkája tulajdonképpen elrejteni a rádió elől a rövidhullámot, abban a reményben, hogy akkor rá fog hangolódni a hosszú hullámokra.
Nem fog.
De a tényellenőr munkájának hiábavalósága az érmének csak egyik oldala. A másik oldal maga a link, a sunyi, a svihák esszenciája, hisz a tényellenőr nem a tényeket, hanem a propagandát szolgálja. A tényellenőr nem igazságos, hanem gondolatdiktátor. Megszabja, hogy különböző témákról mit kell gondolni. A tényellenőr azonnal fellép. ha valaki nem úgy gondolja, ahogy illik. Ahogy az érdekeknek megfelelne.
Már az elnevezése is egy hazugság.
“Független tényellenőrök szerint…”
Az én cikkem független, mert nem kapok érte pénzt, így nem mondta meg senki, mit írjak, miről, mikor, és mennyit. Mihelyt valaki a cikkemért fizetne, alkalmazkodnom kellene az elvárásaihoz. Valahogy így:
István, írjon ma egy cikket a háborúról, kiemelve az Orosz propaganda ártalmasságát, és fűzze bele, hogy az emberiség Amerikának mi mindent köszönhet, többek között a demokráciát és a világbékét.. István, írjon ma egy cikket a Koronavírusról, és írjon arról, hogy mennyi álhír kering, amelyek szerint az oltás nem hatásos, és hogy milyen nagymértékben ártanak az emberiségnek az oltástagadók, a maszkbűnözők, vírus szkeptikusok.
Ilyenkor az embernek két lehetősége van:
Egy: az ember megtartja a gerincét, és azt mondja, nem kell a pénzed. Még akkor is így tesz, ha épp az éhhalál fenyegeti.
Kettő: odaadja a gerincét a pénzért, mert ő ügyes, okos és eszes, aki a jég hátán is megél.
A tényellenőr a gerincét odaadta, de ennek tudatában sincs, hisz csak abból lesz “független” tényellenőr, aki a végsőkig függ a hatalmi propaganda szálaitól. Ezekből a szálakból táplálkozik, ezek éltetik, valószínű gondolkodásra önállóan képtelen.
A szomorú az, hogy vannak önkéntes tényellenőrök, jobban mondva véleménydiktátorok. A különböző hírességek, celebek, vlogerek, “influenszerek”, akik már számottevő nézővel, hallgatóval rendelkeznek, beleállnak a “független” véleménydiktatúrába. Mintha előírás lenne. Lehet az is, nem tudom. Lehet az illető autósvideókat készít, vagy épp játékokat tesztel, azért készít egy adást a háborúról, vagy a koronavírusról, ahol elmondja ugyanazt, amit az újság is megír, amit a híradó is mond, és ami alapján aztán a tényellenőr is fellépik. Mintha elvennék tőle az autókat vagy a játékokat, ha nem segít be a propagandába. Valószínű megéri nekik puhatestűnek lenni a követőkért és a pénzért – de az is lehet, hogy egyszerűen ilyenek, a nagy társadalmak kis fogaskerekei, akikből a belátás, gondolkodás képessége már magzati korban ki lett irtva.
A “független “tényellenőrök szervezete már a nevében is hazudik. És mit kezdjük azzal az igazságosztóval, akinek a teljes léte hazugság?
A tényellenőr igazi neve: fizetett pártkatona. Ha nevén nevezzük a dolgokat, mindjárt tisztábban fogunk látni.
A “független” tényellenőrzőben csak két szó hazugság: a független, meg a tény. Egyedül az ellenőrzés írható a javára.