Adatvédelmi infók
"Aki önmagát feladja, sohasem szabadul meg attól, aki mindezt látja. (HB)"

János-Széll István

Gondolatok, esszék, kritikák, elbeszélések

Naplóbejegyzés, 2018-04-07

Ember / summa


Az embert elemezni nem elég anatómiailag, de még lélektanilag sem. Ha csak ezekre a diszciplínákra hagyatkozunk, könnyen jutunk olyan következtetésekre, amelyek legitimmé teszik a majomtól való származás elméletét, vagy az immorális ember létjogosultságát. Ha az ember az állatvilág rész lenne, bőven elég volna az, ha lélegzik és táplálkozik, kényelmét megkeresi és élvezi az életet. De az ember nem az állatvilág része, ezt jó már az elején tisztázni. Az ember és az állat abban különbözik, hogy az ember felülről jött, az állat alulról. Az ember a szellemi szférából származik, míg az állat a természet része. Az állat a természet része, akár a növények, az ember a szellem része. Csak az embernek van üdvterve. Az embernek nem környezete, hanem világa van. Nem mikrokozmosz, hanem mikrotheosz (Baader). Egyetlen feladata, hogy Istenhez való hasonlóságát visszanyerje, illetve megőrizze. Egyedüli lény a Földön, aki teremtő erővel bír. Ha lesüllyed, nem állattá válik, hanem démonná. Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen. Csak az embernek lehetnek lehetetlen céljai. Mindez elég, ha az emberről tudjuk. Az anatómia, lélektan, patológia csak részletkérdések, az emberi üdvöt nem érintik. Az ember egyedüli feladata az üdvterv megvalósítása, ami a valódi életterv. A mai káprázatból vissza kell térni a normalitásba. Metanoia. Visszatérni a lét-be, ahol az élet súlypontja van. A lét, amely teljes egészben esedékes, minden emberben, minden korban. Vagy részei vagyunk, vagy sem. Abhimána (szanszkrit) a lélek őrületszerű megzavarodását jelenti, ami létrehozta az apparátust. Az ember valahol elvesztette az Istenazonosság-tudatát. Az apparátus a személytelen létrontás-rendszer, a lét meg-rablása. Az abszolút mű a kinyilatkoztatás, az ember alapállása. A szentkönyvek. Az alapállás a mindenkori ember helyzetének és helyének mértéke. Az alapállás feltétele az átlátszóság (alétheia), az ember önmagát transzparensé teszi, hogy a világ is transzparensé váljon. Így megismeri az analógiát, a különbözőségek azonosságát, és végül az Isten-azonosságot. Ehhez belső nemesség kell (ariszteia). Aki nincs alapálláson, az homályban él. A bűnös nem az, aki egyszer rosszat követ el, hanem aki folytonosan korrupcióban él. Az apparátus építője. Nyalóka az élet unalma ellen. Így alakul ki a csandala. Az apparátusban elvek vannak, az elvben az emberek a lelküket bezárják. Az eschatonig elérkezünk. Az ember egyszer feleszmél a valóságra, melyben él, és ami előtt elrejtőzött. Az apparátus a szcientifizmus és a vallás langyos egyvelege. Mindkettő lényege a dogma, a dogmatikus világnézet. Az ember felülről jött. Otthona a szellem, ezért van morálja és lelkiismerete. A szellemtelen emberek ateisták, ami nem vallástalanság, hanem az ész vallása. Innen kezdve az állattal való bármilyen hasonlóság csak anatómiai.

Könyvjelző