Adatvédelmi infók
"Aki önmagát feladja, sohasem szabadul meg attól, aki mindezt látja. (HB)"

János-Széll István

Gondolatok, esszék, kritikák, elbeszélések

Templom, kocsma, korház, bank

Olvasási idő: körülbelül 9 perc

Egyik nap Csíksomlyóra kirándultunk a családdal, s épp a vasárnapi mise végét elkaptuk, szembementünk a templomból kiözönlő embertömeggel. Az egyik idegesebb volt mint a másik, a drágábbnál drágább autók a templom parkolójában összeakadtak, káromkodás káromkodást követett. Átszellemült emberek fenyegetőztek egymásnak az autók ablakából. Kimentünk az erdő szélére, remélve, hogy ott a nyugalmat és a csendet megtaláljuk, de tévedtünk, az erdőben több ember is ordítozva és törve - zúzva vezette le a feszültségeit. Akkor gondoltam, írok a templom - kocsma - kórház - bank négyesről.

Templom, kocsma, korház, bank

Festmény / rajz: Kálic

Az élet nehéz, mondta Buddha. De nem azért nehéz, amiért van, hanem mert nehézzé tesszük, a könnyítési igyekezetünkkel. Az utóbbi két ezer év alatt számos technika, elmélet, dogma és életmód alakult ki a könnyítést szolgálni, s ezek összekapcsolódva alakítják a mindennapi életünk. A köztudatba beépültek azok a hamis eszmék, amelyeket be kell magolni a könnyű élet eléréséhez, a mindig más a hibás, meg a külső tényezők dogmáit. Az első lépés a felelősség elhárítása, és a látszat kedvéért a hamis felelősség felvállalása. Nézzük meg.

Jézus mondta, hogy "Én vagyok az alfa és ómega", azóta rá mutogatunk, ő a hibás. Akkoriban az Én - t nem abban a formában használták, mint ma, az Én jelentette a tudatot, a szellemet, az önvalót, engem, Téged, mindenkit. Bár sokan nem szeretnék ezt megérteni, de a felelősség felvállalásáról van szó. Felelősség azért, mert "Én vagyok az alfa és ómega". A vallás, a könnyítések első számú nagymestere, igyekezett azt a látszatot fenntartani, hogy vannak Urak, és van az ember, aki por és hamu. Az ember, aki a felsőbb entitásoknak maximálisan ki van szolgálva, és a felsőbb entitások földi közvetítőinek - a papoknak - minden szavát el kell hinnie, nekik adakoznia kell, mert az ember maga egy porszem, nulla felelősséggel. Sokan vagyunk, akik lemondanak az alfa és ómega státusról, mert felelősséggel jár. A vallás az a könnyítési intézmény, amelyik az ember kezéből kiveszi a felelősséget, és azt felsőbb hatalmakra sózza. Az ember innentől kezdve imádkozhat vagy szidhat, mindegy, nem az ő kezében van az élete kulcsa.

A legtöbb ember érzi, hogy ez így nem igaz. Van lelkiismeret, amely - bár mélyen - de figyelmeztet arra, hogy valahol felelősek vagyunk. Nem csak a sorsunkért és az életünkért, nem csak a családtagjainkért és barátainkért, hanem az egész emberiségért, sőt, a létezésért. Ezért aztán van pálinka, amely a betanított éber-léti tudatunk elaltatja, s felszabadulhat a mélyebben rejtőző érzés és gondolat. Az egység megtapasztalása, lám, mégsem vagyok porszem, mert VALAKI lakik bennem, ami nálamnál nagyobb, de az is ÉN vagyok. ÉN, az Igazság, az Út és az Élet.

A tudomány a könnyítés második nagymestere. Nem csak a kényelmi eszközök kínaiak által napi egydolláros bérért való legyárt-tatásán keresztül, hanem az emberek fejébe módszeresen bevésett tudományos dogmák segítségével. Amíg a vallás az Istenre mutat ha nem mennek a dolgaink, a tudomány a samponra és a mosóporra, meg az ómega zsírsavakra. A vallás azt mondja: bízz Istenben. A tudomány: bízz a nőgyógyászodban és a gyógyszerészedben.

Egy idő után a tudomány és a vallás jól megfér egymás mellett: bízz Istenben és vedd meg a biztonsági berendezést. Bízz Istenben és vedd meg a gumi óvszert. Bízz Istenben és köss életbiztosítást. Bízz Istenben, de bízz háziorvosodban, sebészedben és főleg papodban. Bízz Istenben és bízz a pálinka gyógyító hatásában. De ehhez a játékhoz pénz kell, mert a tudomány nagy része a gazdaságért, magyarán néhány ember meggazdagodásáért dolgozik. A bank létesítményről már nincs is mit mondani, azon kívül, hogy kapocs a rendszerben: a templom, a kocsma és a kórház összekötő láncszeme.

Nem csodálkozom tehát azon a sok ideges emberen, akik egyszerre szolgálják a bankot, a kórházat, a kocsmát, és a templomot is: reggeltől estig dolgoznak a banknak, este már nem bírják ki sör vagy bor nélkül, ezért gyakran szorulnak az orvosokra, és a látszat meg az állfelelősség kedvéért vasárnaponként még a templomba is el kell menniük. A templomból kijőve, egy X dimenzióban, arra gondolva, hogy mennyi értékes időt elrabolt tőlük a szentmise, már csak káromkodni tudnak. A drága autó részletét ugyanis ki kell fizetni. A drága autó létszükséglet, mert a státus nélkül nem lehet kikeresni a drága autó árát.

Az apparátus, amiben élünk, jól megkent könnyítési fogaskerekek lassú mozgása, és apparátusunk szívét, a motort, a templom, a kocsma, a bank és a kórház alkotja, tágabb értelemben persze. Képzeljük el, mivé lenne a világunk ezek nélkül. A templom alatt persze nem csak egy vallást, hanem az összes vallást meg misztikát meg szektát meg önjelölt gyógyítómestert meg spirituális tisztán látó halló érző kártyajóst értem. A kocsma alatt nem csak a pálinkázó öreget, hanem az összes önszédítő életformát értem, beleértve a tévét, Hollywoodot, meg Bollywoodot, meg a szappanoperát. A Bank alatt az összes gazdasági mesterkedést, tőzsdét, biztosítót meg politikát, a kórház alatt pedig mindent, ami abból él, hogy mi nem tudunk élni.

A szolgálat meg az uralkodás között feszül a szellemünk, folytonos egyensúlytalanságban, ezért csak a megalkuvás és a hatalmi mánia, kivetített hamis célokkal, hamis ételekkel és hamis élettel. Egy hazug világ ez, ahol azok is hazudnak, akik az igazság szellemében lépnek fel. Nem csoda tehát, hogy ilyen jól működik az apparátus, hisz vannak szolgái, akik elhiszik, beveszik és gyakorolják a modern kori dogmákat. És nem kicsit, hanem olyannyira, hogy azért ölnének is. Nem kell csodálkozni azon, hogy támadásba lendülnek, ha szólsz.

Az ipar vezet. Húsipar, tejipar, orvosi ipar, vallás ipar, politikai ipar, aura ipar. Keletről meg nyugatról hozott összetákolt semmitmondó életfilozófia. A fogyasztás és a hazugságok köteléke. Vásárolj, gazdagodj, háríts, hazudj, élj. Ha nem sikerül, kérdezze háziorvosát, gyógyszerészét, papját, csontkovácsát, auralátóját és kártyajósát. Kérdezze angyalát, ördögét, a szomszéd kutyáját.

Na igen, azt mondják, hogy mindent el kell fogadni, az a szeretet. Nem! A szeretet az, ha leleplezem a hazugságot, a csalást, az álnokságot, a szeretet az, ami felébreszt. Csak az ördög akar elaltatni - látom, igen nagy sikerrel. A "szeressük egymást és gondolkodjunk pozitívan" csak egy újabb altató, amit akkor adnak be, ha már nem veszed meg a pálinkát. Jó éjszakát emberek!

Egyetlen út van, ez pedig az "Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet". Ha nem ÉN vagyok, akkor nincs felelősség, nincs élet, nincs út, nincs semmi, csak egy fogaskerék kenegetése az apparátusban. "Én vagyok az alfa és ómega". Igen, és az ezzel járó összes felelősség az enyém.

Aki nem hiszi, járjon (olvasson, kutasson) utána.

Könyvjelző