Szentoltás (Maszkszentelés napja II)
Már 2026 augusztus végére járt, mikor Zátonyné megkapta a hírt, hogy magához veheti a szentoltást. Nemrég nyílt erre lehetőség, végre nem csak a tévében mondták be, hanem az újság is megírta. Nagyon rég készült erre a nagy napra, külön szép ruhát és virágos maszkokat is vásárolt. Még májusban, amikor először szóba került a lehetőség, megrohamozta a bevásárlóközpontot, hogy ünnephez méltó ruhákat és maszkokat vásároljon.
Bár nemrég kapta be a huszonkettedik oltást, mind minden más rendes állampolgár, a szentoltás azért mégis más. Azt ünnepi keretek között, a templom udvarán fogják beadni, miután a pap megszenteli. Utána kakaós kávét szolgálnak fel, meg ünnepi mise is lesz. Aki szeretné, annak a családdal tartott ünnepi ebédet is megengedik, feltéve, ha a család kevesebb mint három személyből áll.
Zátonyné sietve hívta fel a barátnőjét, Sárát, akivel már 2025-től együtt járnak maszkszentelésre. Elmondta neki a jó hírt, Sára is örült.
Mikor lesz az ünnep? - kérdezte Sára.
Állítólag most vasárnap, mondta Zátonyné, a hírek szerint ekkorra fellazítják a korlátozásokat.
Elég nehéz most, sóhajtott Sára, a nyolcvanadik hullámban, hisz megint annyi a beteg… Nem is biztos hogy megtartják az ünnepet.
Meg fogják, biztatta Zátonyné. Meglásd, meg fogják tartani.
Mostanában milyen pesszimista ez a Sára, gondolta Zátonyné. Megbízhatna a szervekben, ha ők azt ígérték, lesz ünnep, akkor lesz. Nem is tudom, morfondírozott tovább, hogy Sára megkapta-e az utolsó oltását? Kell beszélnem vele komolyabban, nehogy elhanyagolja, és megbetegedjen. A tegnap volt a hírekben, hogy milyen sok a beteg, s az intenzív osztályok hamarosan feltelnek. Elefántcsontpartról érkezett a hír egy új mutánsról, az még szörnyűbb, jaj istenem.
Eljössz velem vásárolni? - kérdezte Sára a telefonban, Zátonyné rábólintott, vásárolni nagyon szeretett. Főleg a maszkok részlegén, ott egész nap ellenne, és gyönyörködne a szebbnél szebb maszkokban. Már több száz maszk van a gyűjteményében, van, amit soha nem viselt, mert annyira szép, hogy kár rálehelni.
Később, mikor a nap már elhagyta a delet, és a meleg szinte elviselhetetlen lett, Zátonyné és Sára együtt mentek vásárolni. Az áruházban kellemesen hűvös volt a levegő.
Vigyáztak arra, hogy egymástól kellő távolságra legyenek, néha tölcsért formálva a kezükkel kiabáltak egymásnak, hé komámasszony, hé látod-e. A hangosbemondóban néha megszakadt a zene, és a szokásos figyelmeztetések hangzottak el. Kérjük, tartsák be a távolságot! Kérjük, viseljenek három maszkot! Ne feledjék a huszonkettedik oltást! A huszonharmadik oltás szeptemberre várható!
Ez akkor hányadik? - kérdezte Sára a ruhák mögül. Mármint a szentoltás az hányadik?
Az más, mondta Zátonyné, a szentoltás az sehányadik.
Hogyhogy?
Annak nincs száma, az plusz, magyarázta Zátonyné.
Hallottad, tette hozzá, hogy a tegnap Debil professzor mit nyilatkozott? Hogy milyen veszélyesek azok, akik csak két maszkot hordanak, vagy olyan is van, aki egyet, s képzeld még olyanok is vannak, akiknek nincs meg minden oltás, na ezek a legveszélyesebbek.
Nálad van az oltási igazolvány? - kérdezte hirtelen Sára.
Mindig nálam van, válaszolta Zátonyné.
Én úgy hiszem otthon felejtettem. - Sára felsóhajtott.
De azért ráírattad az utolsót, ugye? Képzeld – Zátonyné vidáman kezdett mesélni – a szentoltás után platina oltásigazolványt kapunk!
De akkor most mit tegyek? - elégedetlenkedett Sára. Nincs nálam az oltási igazolvány, még jó hogy nem ellenőrizték, jaj istenem, mi lesz. Megfognak, bezárnak.
Benne vagy a rendszerben, nyugtatta meg Zátonyné.
Közben egy kis incidens történt az áruházban, valaki oltási igazolvány nélkül, egyetlen maszkban próbált bejutni, az őrök kitessékelték. Közben szólt a telefonjuk, hogy az illetőnek oltásai sincsenek meg teljesen, kihívták a rendőrséget, a földre teperték. Kiabálás hallatszott.
Ezt nektek, hülye nép – mordult fel Zátonyné. Így soha nem lesz vége ennek a járványnak.
Lassan szürkülődni kezdett, Sára izgatottan válogatott. Hisz este hét után már nem szabad az utcára menni.
Igyekezz – szólt rá Zátonyné is – még a végén a börtönbe kerülünk, és nem tudjuk felvenni a szentoltást.
Szerencsésen mindent megvettek, amit akartak, és hazaindultak. Sétálni már nem maradt idő, így mindenki ment egyenesen haza. Zátonyné épp hogy hazaért, leült a tévé elé, hogy meghallgassa az esti híradót, amelyben Debil professzor újabb nyilatkozatát, és a vatikáni mutánsról szóló híreket közvetítették. Szó volt még a maszkok jótékony hatásáról, és a huszonkettedik oltás biztonságáról. Zátonyné hiába várta izgatottan, ezen a nap a szentoltást, és annak körülményeit nem említették.