Rajz: Kálic

Pszichológia

A pszichológia a tudománynak az a kísérlete, hogy az emberből a szellemet teljesen kiirtsa, és azt tudományos világnézettel helyettesítse. A pszichológia nem felébreszt, hanem elaltat, nem a személyes felelősséget adja vissza, hanem megtanít alkalmazkodni. Célja végső sorban az, hogy az ember vidáman, lelkiismeret nélkül alkalmazkodhasson az apparátushoz. A pszichológia a belső megérzéseket, és a lelkiismeretet igyekszik elhallgattatni, és meggyőzni az embert, hogy a megérzései, belső konfliktusai, mind gyógyíthatók és kikapcsolhatók. A pszichoterápia során az ember belenyugszik szellemtelen mivoltjába. A pszichológia apparátusi rendszerré alakítja a lelket, egyfajta gépezetté, amit aztán megpróbál javítani. Hit helyett behódolást, felelősség helyett önámítást ad. A probléma az egész módszerrel az, hogy az emberi lelket, érzelmeket, sőt, a misztériumra való éhségét is fizikai folyamatok eredményeként értelmezi. A kusza elektromos áramlások az idegsejtek között, egy véletlenszerűen kifejlődött biológiai testben, nem vezetnek messzire: ha már a pszichológiát meghaladja a psziché jelensége, akkor jöhetnek a fizikai beavatkozások: gyógyszerek, melyek elaltatnak, vagy a sokkoló. A pszichiátria a pszichológia egyenes következménye, amit nem tud megérteni az első, azt megoldja a második. A pszichológia az élet megkönnyítésére szakosodott tudomány, amely úgy könnyíti az életet, hogy annak súlyát elveszi, komolyságát kioltja.

Vallás

A vallás elvesztette szellemi töltetét, és társadalmi szokássá laposodott. A papság, a vallási vezetők az apparátus hű szolgái lettek, és a vallást nem az Istennel való kapcsolat, hanem az apparátusi jólneveltség jegyében művelték. A vallási ünnepek, mint a Karácsony, vagy Húsvét, kimerültek az evésben és ivásban, az értelmetlen ajándékozásban. A vallás már régtől az apparátus eszköze, melynek két célja van: az ember misztikumra való éhségének csatornázása, és ezzel együtt, az emberek apparátussal szembeni behódolásának növelése. Az önismeret helyett kész megoldásokat és képeket adott, kész élettervet, üdvöt, mindezért cserébe csak le kellett mondani a szellemről. A vallás szorosan együttműködve a tudománnyal, a politikával és a pénzvilággal, a háttérből biztosítja azt az illúziót, hogy a szellemi értékek nem vesztek el, és az ember bármikor üdvözülhet. A szellemből a fényt kiűzve, egy korrupt szeretetet kreált, amelynek nevében vívott véres háborúkat, üldözött és égetett máglyán embereket, majd megalkudva az apparátussal a pénzügyi fennmaradása érdekében, elárulta azt, aminek hitét hirdeti.

Ezotéria

A kilencvenes években elárasztották az emberiséget a különböző ezoterikus könyvekkel, folyóiratokkal, keletről importált filozófiával. Az emberek szellemi igényét hivatott kompenzálni, amit a vallásban elvesztett. Valójában senkit sem ébresztett fel, hanem még jobban elaltatott. A szép és nemes, főleg a szeretetre alapozó filozófiák hasonlóan működtek, mint a pszichológia. Szó sem lehetett valódi éberségről és felelősségről, bárgyú és vidám alkalmazkodás és behódolás keletkezett általuk.

Az ezotéria a valódi szellemtudományok, hagyományok és kinyilatkoztatások lerombolása volt, neki sikerült az, ami a tudománynak nem: teljesen komolytalanná tette az ősi beavatási módszereket, az ősi tudást. Azzal, hogy ezekből szórakoztatást csinált, átemelte ezeket a szórakoztató ipar színpadára.

Miközben az apparátus a vallást a saját érdekei szerint tudta formálni, és a vallásból teljes mértékben tömegek vezetésére és irányítására szolgáló eszközt létrehozni, a valódi szellemi igényre elhozta a misztikát és az ezotériát, a különböző motivációs trénereket, szektákat. A szellemtudományt komolytalanná tette, az ember szellemi igényét gyógyítható zavarrá nyilvánította.

A szellemi tudásnak, éberségnek két nagy ellensége van: a tudomány és az ezotéria. Az első megpróbálja bizonyítani, és ha nem tudja, tudománytalannak kiáltja ki, a második szórakozássá alakítja. Így lesz egy szellemi beavatási módszer egyszerre szórakoztató és komolytalan. Míg a tudomány, a materializmus és szkepticizmus jegyében, elfogadja a vallást, és ráveszi, hogy neki dolgozzon, az ezotériából bohócságot kreál, így megfosztva az emberiséget a szellem komolyságától. Ma már nem csak a tudomány, hanem a vallás és az ezotéria is hitetlen. Mindhárman, összefogva azon dolgoznak, hogy az igazi kereszténység meg ne valósulhasson, és az ember fel ne ébredhessen.