Hasonlatos ahhoz, amikor a zárt osztályon minden őrültet kiengednek, hogy azok vezessék a zárt osztályt. Minden szellemi alap megsemmisül, és a fogyasztáson, kényelmen kívül semmilyen más cél nincs. Ez az a társadalmi rendszer (rendnélküliség), ahol nem szabad megkülönböztetni (csak abban az esetben, ha egy megkülönböztetőt kell megkülönböztetni), nem szabad véleményt mondani (ha az ellenkezik a liberalizmus elveivel), ahol gyűlölettel vádolnak és gyűlölnek, ha nem azt mondod, amit elvárnak. Ez a mindenki egyforma (kivéve aki nem liberális), mindenkinek azonos jogai vannak (szintén kivéve, ha nem liberális) társadalma, ahol a politikai korrektség azt jelenti, hogy bizonyos népek más bizonyos népeket megemlíthetnek egy bűnözés kapcsán, viszont más népek, más népeket nem. Ez az a társadalmi rendszer, ahol mindenki az lehet, ami akar, biológiától, fizikától függetlenül (szellemiekről nem is beszélve), mindenki abban hisz, amiben akar (ami kényelmes). A liberalizmus a valóság letagadása, ugyanakkor egy idillikus, de nem megvalósítható jövő szembeállítása a valósággal. A liberalizmus fő ismertető jele, hogy a liberálisok a társadalom legalját védik (akiket egy rendes társadalmi rendszer kitaszít magából), de nem csak védik, hanem hátrányos helyzetre hivatkozva, azoknak több jogot adnak, mint a többieknek. E rendszer úgy termeli ki a jövő tagjait, hogy a gyermeket a szülővel szembe állítja, sőt, a gyereket a szülővel szemben megvédi, és így biztosítja, hogy a liberális eszmék benne teljes mértékben megtapadjanak.