Elsősorban a bennünk levő ismeretlen okoz félelmet (ahogy mondják: a bennünk levő sötétség). A tudatalattiba levő, elnyomott, nem tudatosított és nem feloldott tartalmak. Pánik, amikor ezek a félelmek felülkerekednek, és a racionális döntésben megakadályoznak. Ahogy van egyéni karma, úgy van csoport karma is, ami embercsoportokat, vagy egész népeket érint. Így félelem és pánik is lehet egyéni, de lehet csoportos is. A csoport karmából (és így a csoportos félelemből vagy pánikból) csakis egyénileg lehet kilépni, úgy, hogy a saját tudatalattinkat vizsgáljuk át. A felszínre hozzuk ezeket a tartalmakat, átvilágítjuk (megismerjük). Az exortio (ördögűzés) során a sötétből a tartalmat a napfényre (a tudás fényére) hozzuk, nevet adunk neki (azaz megismerjük). Ha az ördögnek nevet adunk, az eltűnik.

Az éber ember soha nem mozog együtt a tömeggel, így a tömeg félelmeiben nem vesz részt. Mindig megnézni, hogy neki mi a személyes dolga egy adott esetben, és mit tanulhat belőle.