Kilépés

#53

A senki, vagyis a sorstalan: aki a sorsát teljes mértékben feloldotta. Megvalósította a gondolat, szó és tett egységét, teljesen transzparens, és egyetemesen tájékozott. Megismerte és feloldotta az örökölt karmát, azaz a tudatalattiba rejtőző hamis világképet, félelmeket. Imaginációját kitisztította. Véget vetett a hetedíziglen öröklődő rossz programoknak.

Hogyan? Elsősorban magára vállalta a felelősséget. Azt mondta, mindenért felelek. Felelősség: vagyis felelésre (válaszadásra) való képesség. Miért olyan az életem, amilyen, miért olyan a világ, amilyen? Ezért csakis én felelek. Felelősség az imaginációt illetően. Vagyis: felelősséget vállalni Isteni mivoltunkért. A teremtésért. Ha a maximális felelősség megvan, tovább lehet lépni. Nincs már kegyes hazugság, lustaság, hanyagság, rendetlenség. A senki megtudta a világ titkait: megismerte és megértette a létezést, s legyőzte önmagát. Majd amikor megismerte, elengedte, odaadta. Aki feláldozza életét, megnyeri azt. Mit áldoz fel? Az öncélúságot. Az apparátus szolgálatát. Mit kap cserébe? A létezést, szabadságot. Feláldozza az életet a létért. Azt mondják róla, megvilágosodott, vagy kinyílt a harmadik szeme. De épp azért lehet senki, mert nem különleges. Nem több mint mások. Nem mester és nem szent. Nem áll senki fölött. Nem lebeg a föld felszínétől két méterre. Annyit tett, hogy kiszállt az őrületből. Vagyis normális lett. Őrjöngés helyett idill, zaj helyett csend. Ez a senki titka.

365