Kilépés

#5

Az alapállás a gondolat, szó és tett egységnek megvalósítása. Nincs átlátszó egzisztencia ezen hármasegység nélkül. A gondolat, szó és tett egysége helyezi az embert a bázisra, teszi igaz emberré, ugyanakkor transzparensé.

Roppant egyszerűnek hangzik, csak úgy kell élni, hogy azt tesszük, amit mondunk, s azt mondunk, amit gondolunk. A gyakorlatban viszont ez sokkal összetettebb, mert a gondolat - szó - tett egysége az egész életvitelre, világnézetre igaz kell legyen. Néhányan, akik szókimondónak tartják magukat, úgy gondolják, hogy nekik nincs bajuk ezzel az egységgel. De mindjárt konkrét példákkal fogok rávilágítani arra, hogy miről beszélek.

A mai civilizációban elmondhatjuk, hogy a legtöbb ember hazugságban él. Ez egyrészt a káprázatnak (hamis világnézet), másrészt az egyetemes tájékozottság hiányának tudható be. Vagyis hazudunk. De, ahogy tartják, elenyészően keveset hazudunk másoknak ahhoz képest, hogy mennyit hazudunk magunknak. Feltalálták a kegyes hazugság fogalmát, ami megengedi az embernek, hogy hazudjon vagy titkolózzon, és ez körülbelül olyan, mint böjtben megengedni a halevést. Nem elég, hogy hazugságban élünk, ezt még ki is magyarázzuk magunknak a kegyes hazugsággal. Minden hazugságra rá lehet fogni, hogy kegyes, hisz mindenre lehet magyarázatot találni. Az ember ebben roppant leleményes.

Például az az ember, aki ateistának vallja magát, de azért néha elmegy a templomba, fogadja a papot házszenteléskor, és fizeti a kepét. Vagyis valamelyik vallásos közösség tagja. Felmerül a kérdés, hogy most ateistának gondolja-e magát, és csak a tettei hazudtolják meg, vagy valójában nem ateista, csak a szavaiban, mert ezt trendinek véli. Mindenesetre a gondolat, a szó és a tett nincs párhuzamban. Igazából félünk felvállalni önmagunk. Mindig jobbnak szeretnénk mutatkozni. Ezért bármi legyen is a gondolat, a szó és a tett már a közönséghez van igazítva.

A fenti csak egy egyszerű példája volt annak, hogy a gondolat, szó és tett egysége milyen apróságokon elcsúszik. Ha mélyebbre ásunk, látnunk kell, hogy nem csak egyszerű megbotlásokról van szó, hanem egész életfilozófiáról, életvitelről. Aki tudatosan hazudik, mert ezzel előnyhöz jut, még mindig jobb, mint aki igaznak vallja magát és hazugságban él.

Az egyenes és egészséges gerinc a gondolat, szó és tett egysége. Aki behódol, feladja önmagát, és ezen felül ezt még meg is magyarázza, saját vallásává teszi, annak értelemszerűen beteg lesz a gerince, hisz a gerinc az az oszlop, ami összeköti az eget a földdel, a szellemet a testtel, a gondolatot a cselekedettel, amelyre lehet támaszkodni, amire lehet építeni. A transzparens létezéshez egészséges gerinc kell, az éberséghez egyenes: hisz csak felemelt fejjel lehetünk éberek.

A behódolás, hamis világnézet, és a titkok terhe megroppantják a gerincet, és az már nem tudja összekötni a fentit a lentivel, és akkor az ember nem látja meg az igazságot. Csak a földet látja, és abba merül el, képtelen felnézni az égre.

365