Kilépés

#46

Van ideje a vetésnek, és van ideje az aratásnak, ez a ciklus és ritmus törvényének lényege.

Ami elkezdődik, véget is ér. Minden kezdetben benne van a vég, a születésben a halál. A tér és idő metszéspontja, azaz a kereszt (sors) törvénye. A dolgokat nem lehet erőltetni, mindennek eljön az ideje. A befektetett munka nem azonnal térül meg, hanem épp akkor, amikor annak ideje van. Láthatjuk, hogy ez a törvény hogyan módosítja a többit: a teremtés sem azonnal történik, amit gondolunk, az nem azonnal valósul meg, a kompenzáció is csak idő múlva látható. Mivel az időnek nem csak mennyisége, hanem minősége is van (az akkor épp működő energiák, ideák szerint), ezért a kezdet ideje az egész folyamatra és végre rányomja a bélyegét. Ezért működik az asztrológia, a kezdet időminőségéből megállapítható, hogy az adott folyamatban milyen energiák érvényesülnek, és hogyan. A teremtés ciklikus, mindig történik, nem csak egyszeri tett, és ez a ciklus mindenhol jelen van: a bolygók forgásában és mozgásában, a holdfázisokban, a nappalok és éjszakák váltakozásában, az évszakokban, az években, a csillagok születésében és halálában. Az energia nem vész el, csak átalakul, mondja a fizika, és ez az energia újra is újra visszatér valamilyen formában. A sors keresztjében egy probléma mindaddig visszatér, amíg fel nem oldják, és ha feloldották, akkor a probléma energiája tudás – energiává alakul. A ritmus törvénye türelemre tanít, hisz semmi sem történhet meg a cikluson kívül, attól függetlenül. A türelem felelősség is, hisz a kierőszakolt (felelőtlenül megkövetelt) dolgok összezavarják a ritmust, és csak további zavarokat generálnak az életünkben.

365