Azonban minden megjelenő dolognak a fizikai világban két pólusa van, két véglete. A megismerés nyitja, hogy a dolgoknak mindkét végletét meg kell ismerni. A két pólus megismerése nem csak a középpontra helyezi el a látást, hanem az fölé, ahonnan mindkét véglet belátható és megérthető. A polaritás törvénye szerint minden, az egyik végletben megélt dolog kihívja a másik végletet is, a szent a bűnözőt, a jó a rosszat, és így tovább. Minél több a szent, annál több a bűnöző. Az ember tévedése, hogy egy problémát csak az egyik véglet erőltetésével akar megoldani (azzal a véglettel, amit ő épp jónak gondol), de nem számol a másik véglettel. Konkrét példa társadalmunkban, hogy minél jobban erőltetik egy másik nép befogadását, integrálását, elfogadását, annál több a rasszista. De fordítva is: minél több a rasszista, annál többen és erősebben követelik a befogadást. Az egyik véglet ellen megjelenik a másik. Azért, mert a dolgok egyensúlyra törekednek. Az egyedüli út mindkét véglet megvizsgálása és megértése, hogy e tudással azt a dolgot, jelenséget felülről tudjuk szemlélni. Ekkor ismerjük meg igazán. És ha ismerjük, akkor szeretjük.