Cookie consent script
"Aki önmagát feladja, sohasem szabadul meg attól, aki mindezt látja. (HB)"

János-Széll István

Gondolatok, esszék, kritikák, elbeszélések

#130 (Nem lehet védekezésre berendezkedni)

Olvasási idő: körülbelül 3 perc

Az ember életfeladata soha nem az, és nem lehet az, hogy túléljen. A túlélési üzemmód nem más, mint az ember bezárkózása, elzárkózása a valóság és az igazság elől. Ahelyett, hogy megnyílna, bezárkózik. Ahelyett, hogy éberségre tenne szert, még jobban elalszik.

Azért vagyunk itt, hogy az életünket teljes mértékben birtokba vegyük, és éljük. Jó és rossz dolgaival együtt. Ha van az emberben egy mustármagnyi ősbizalom, akkor bízik a létezésben, annak értelmében. Bízik abban, hogy csak olyan dolgok történhetnek vele, amelyektől felébred, kiteljesedik. A sorsot amúgy sem lehet elkerülni, így a védekezés nem más, mint halasztás, vagy a probléma súlyosbítása.

Aki védekezésre koncentrál, annak nincs hite. Farizeusi gondolat, hogy bízz Istenben de kösd meg a szamarat. Egyrészt, mert az élet és a bizalom nem ilyen kis dolgokról szól, hogy megkötöd-e a szamarat. Ha már birtokba vetted, akkor kösd meg, de ne hivatkozz Istenre. Itt nem erről van szó. Az életvitelről, az imaginációról, a világlátásról van szó.

Ha van bizalmad, akkor bízol a létezés akaratában, és tudod, hogy ami történik, az miattad és belőled történik, a külső okok csak másodlagosak. Minden történés értelme az éberség, mert minden jelzés a benned levő negatív erőkre. Ezek ellen a védekezés mit sem ér.

A legtöbb ember fél a haláltól, mert azt tanulta, hogy az a végső megsemmisülés. Így megpróbálja azt jó messze elkerülni. Emiatt védekezik minden ellen, ami esetlegesen a halálhoz vezethetne. De védekezik a kényelmetlenség ellen is, védekezik a nehézségek ellen is.

A kereszt felvállalása helyett bújócska.

Amikor nem a védekezésre rendezkedek be, hanem a megismerésre, az nem azt jelenti, hogy nem gondolkodom és fejjel rohanok a falnak. Nem iszok mérget, mert fő a bizalom, a kísértésekről nem szabad megfeledkezni.

Aki a védekezésre rendezkedik be, az elveszti az életet. Hasonlatos lesz arra a diákra, aki a hátsó padban lesüti a fejét, nehogy kiszólítsák. Lehet, hogy sok kellemetlen percet megelőz, de nem fogja megérteni és megtanulni a leckét. Így van ez az élettel is.

Amikor eljön a halál órája, nem azt fogják kérdezni, vagy nem azt fogod magadtól kérdezni, hogy na, mit úsztunk meg sikeresen az életben. Minden megúszott dolog egy elhalasztott kaland, egy elvesztett lépcső, amit megélhettél volna.

Aki védekezik, az a sorsa ellen védekezik. Nem veszi fel a keresztjét, nehogy poros legyen a ruhája.

Az életet bár megúszhatod, így vagy úgy, de hogy azzal semmit sem érsz, az is biztos. A védekezésre berendezett élet csak egy elvesztett élet.

Könyvjelző
z