Adatvédelmi infók
"Aki önmagát feladja, sohasem szabadul meg attól, aki mindezt látja. (HB)"

János-Széll István

Gondolatok, esszék, kritikák, elbeszélések

#109

Olvasási idő: körülbelül 2 perc

Amikor az ember látni kezd, azt mondják, a harmadik szeme nyílik ki. Azonban nem valamiféle fizikai vagy misztikus harmadik szemről van szó. Nem valami titkos szerv, amely rejtve van a tudomány előtt. Inkább metafora.

Az ember az összes érzékszervével információt gyűjt a világról, de van az a fokozat, vagy állapot, amikor az összegyűjtött információkból valami többet tud összerakni. Valami olyan egységet, ami több, mint a részek összessége. A harmadik szem nem látószerv, nem halló és nem érző, inkább feleszmélés. Az “aha” élmény szerve.
Az éber látás túlmutat a fény jelzésein, a harmadik szem a nem látható, szellemi erőket is fogja. Tulajdonképpen képes a fizikai szervekkel felfogottakat transzcendentálisan megérteni.
A misztikusok azt állítják, hogy a harmadik szem látható – ln soha nem láttam. De azt tudom, hogy amit az ember a harmadik szemével lát, nem írható le, nem önthető közérthető formába, inkább lefesthető, vagy más művészi módszerrel részben ábrázolható.
Ugyanakkor hatodik érzékről is beszélnek, ami szintén ide köthető. Valami, ami képes nem logikus (nem lineáris) összefüggéseket látni. A megérzés tulajdonképpen nem más, mint nem látható összefüggések megtalálása. Olyan jelzések összerakása és feldolgozása, amelyek elkerülik az éber tudatunkat.
Az éberség: a harmadik szem. Mint írtam, nem misztikus látás, hanem független és nyílt megfigyelés. Mindent be kell engedni ahhoz, hogy a belső képek összeállhassanak. A nappali tudatunk mint egy szűrő működik, a beérkező információkat a világlátásunk szerint szűri. A világlátás tágítása az egyedüli lehetséges ut az éberség fokozására. A világlátás tágítása nem jelent naivitást, sőt: jobb megértést.
Mert nem azzal tágítom a látásom, hogy mindent beengedek értékítélet nélkül, hanem azzal, hogy mindent megvizsgálok (értékelek – értéket adok neki).

Könyvjelző